Lassan véget ér a kijárási tilalom és visszatér minden a régi kerékvágásba. De addig szeretnénk mi is hasznosan tölteni a szabadidőnket. Megmondom őszintén, hogy nem tartom magam ezermesternek, de szeretem a kihívásokat. Velem ellentétben Kati, aki nagyon ügyes és kreatív. Mindig is hálás voltam azért a sok szép kellékért, amit Ő készített. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy valami olyat szeretnék csinálni, amit nagy valószínűséggel megvásároltam volna. Köztudott, hogy a LaceE Photography-nál a kellékek nagyon nagy százaléka saját kezünk által készül. Irígységgel tölt el mindig látni a sok kreatív alkotást a Facebook-on és egyéb közösségi portálon. Úgy voltam vele, hogy ha más meg tudja csinálni, akkor nehogy már nekem ne sikerüljön. Egy dolgot nem szeretek, az pedig az, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elképzeltem. Szétnéztem a világhálón, hogy egy fából készült újszülött vagy szitter bútor hogy is áll össze. Első projektnek nem tartottam túl bonyolultnak az újszülött méretű kiságyat. Irány az első barkácsáruház, bevásároltunk néhány szükséges kelléket és már indult is a fúrás-faragás. Én fűrészeltem, összeállítottam, csavaroztam, Kati pedig tapaszolt, festett (természetesen bababarát krétafestékkel). Hírtelen felindulásból elkészítettünk 2 kiságyat: egy világos kislányost és egy sötétebb fiús színűt.
Számomra hatalmas öröm és sikerélmény volt látni a kész műveket.
Annyira megtetszett, hogy úgy éreztem, hogy itt nem lehet megállni és valamit még csinálni kell. Az újszülött képek után a szitterek, akik a legközelebb állnak a szívemhez. Gondolkodtam, hogy mi lehet, amit az Ő méretükben el tudnánk készíteni. És Kati fejéből már ki is pattant a szikra: kell egy baba méretű pad. Jött az agyalás, mi kell hozzá, hogy lehet összerakni, hogy lesz biztonságos és elég stabil. Összeállt a terv, a szükséges kellékek és most vasárnap már ismét munkára fogtuk a fűrészt, a fúrót és a többi eszközt. Érdekes számomra, hogy néhány hete még szinte semmi barkácseszköz nem volt itthon, erre lassan már egy kezdő asztalos műhely van a garázsban. 2 óra görnyedés, egy kis lazúr, krétafesték és wax után elkészült a pad. Kati szerint koszos hatású, nekem pedig pont az tetszik, hogy nem úgy néz ki mint ami most készült el. Nézzétek meg és mondjatok véleményt:
Már alig várjuk, hogy élesben is kipróbáljuk és valakinek örömet szerezzünk az általunk készített kellékek használatával.
Elnézést, hogy ilyen hosszúra nyúlt, de ezt el kellett mesélnem. Ha van kedvetek írjátok meg Ti is, mivel telnek a hétvégéitek.
Szép napot
Laci
留言